Bővebb ismertető
A tömegkommunikációs kutatások eddig elsősorban a közönség, a közvélemény, kisebb mértékben pedig a közlések tudományos elemzésére irányultak. Kevésbé kutatták mindeddig a tömegkommunikáció harmadik szférájának, a kommunikátornak és környezetének viszonyát, a műsorkészítő munka jellegzetességét, törvényszerűségeit. Pedig a műsorszerkesztő és együttese - a stáb -, beleértve a lektort, jelnti azt a döntési rendszert, amelyben a munkával kapcsolatos alternatívák felmerülnek, szelektálódnak, a műsor végső arcélét meghatározó változatok kialakulnak, és "megszületik", hangszóróba, képernyőre kerül a műsor. A hallgatói, nézési szituációval szemben tehát van egy kommunikátori, műsorkészítési szituáció.
A műsorok, sorozatok megvalósulásának folyamatát már azért is fontos tanulmányozni, mert a befogadó és a közlés kiszűrhető tanulságai mellett ez a vizsgálat eredményezheti a szelektív, hatékony visszacsatolás és ezzel az aktív alkotói munka alapját. Ezzel válhat a közlés céltudatosabbá, lényegretörőbbé, ezen az úton korrigálhatja hibáit, formálhatja, tökéletesítheti önmagát. Amíg a közönség-szféra sokrétű elemzése elsősorban szociológiai feladat, a műsorkészítés főleg szakmai-politikai, szerkesztésmódszertani kérdés.