A kazetta [antikvár]

IELSO TELVOMAS. I. jelenet SEIDENSCHNUR ^bojön>| Még nem keltek fel, Emma? EMMA Alig múlt nyolc, Seidenschnur úr. De már éledeznek odabent. SEIDENSCHNUR Seidenschnur úr cuncili! Hogy vagyunk? Add a szácskád! Te cuki pofa. Hozom a Iséoj^épeket, készen vannak. Ehhez mit szólsz? /odanyújt egy képet./ EMMA A nagynéni kisasszony, majd hogy meg nem szólal. SEIDENSCHNUR Bár minden kliensem ily könnyen lenne kielégíthető, mint te, csöppnyi, bájos tünemény! Ma este ugyanakkor, ha megfelel. EMMA De az uraság megjön a nászútról. SEIDENSCHNUR Tudtommal délelőtt. Úgyhogy estére helyreáll a nyugalom. Az ifjú pártig nyolc napot volt oda au bord du Rhin. Mért mosolyogsz, szépségem? Negyvenhét éves az úr. A neje viszont összevissza hiíszofvSt. Az is megéri a pénzét! Miért? Nem én tartom rendben négy éve a hóbe-levancát? Miket dugdos a fiókokban meg a szekrényekben! Nofene! Miket? Szalagokat, virágokat, parfümöt meg hamis fürtöket. Már akkor is, amikor élt a nővére, a tanár úr első felesége. Egy kosárra való pamacs. Fuj! Jó! Odaadod a képeket a nagyságos kisasz-szonynak. EMMA SEIDENSCHNUR EMMA SEIDENSCHNUR EMMA SEIDENSCHNUR EMMA SEIDENSCHNUR '•m ; 't ¦1 ¦¦