A képzeletszerűségről [antikvár]

Nyikolaj Ohlopkovnak ez a tanulmány rendkívül fontos és sokat vitatott kérdéssel foglalkozik: a színpadi képzeletszerűséggel. Képzeletszerűségen (oroszul uszlovnoszty) azt érti Ohlopkov, ami a színházba járás egyik fő vonzóereje: a színház nem rág mindent szájba, hanem lehetőséget ad a nézőnek (ha úgy tetszik, kényszeríti a nézőt), hogy saját képzeletének segítségével egészítse ki, fejlessze tovább a látottakat – vagyis a nézőt is alkotó munkájának részesévé teszi.