Bővebb ismertető
Részlet a műből:
"Elbert János: Vázlat Vampilovról (Színház 1979. XI)
Vampilov mindenekelőtt három tulajdonsága révén látszik számunkra megragadhatónak: a Jevtusenkóék generációjánál is fiatalabb nemzedéket képviseli; Szibéria felfedezetlen tartalékait, nyersen-friss élményvilágát, valamiféle még töretlen és naiv újdonságerejét hirdeti az irodalomban ; s végül dramaturgiájában nagy XIX. századi orosz hagyományokat folytat, legelsősorban a csehovi írásművészetét.
A Jevtusenkóéknál fiatalabb nemzedékről alig tudunk valamit. Szovjet irodalomképünk az ötvenes évek derekán újult meg. Új élményeink máig is a húszas évek újrafelfedezéséből, a megfrissülő idősebb nemzedék új alkotásaiból és két színre lépő generáció berobbanásából táplálkozik: egyszerre jelentkeztek érdekesebb mondandójukkal a "háborús nemzedék" költői, írói - Vinokurov, Levitanszkij, Baklanov, Bikov és borzas-ágaskodó, egyszer publicisztikus keménységű, máskor avantgardosan is kísérletező munkáikkal a "harminckettesek", a háborút még gyermekfejjel megérők, az élményeiket az ötvenes évek nagy társadalmi változásaiba gyűjtő és azoktól eszmélők: Jevtusenko, Voznyeszenszkij s prózaíró társaik."