A színésznevelés breviáriuma II. [antikvár]

JevgenyiD Vahtangov előadásai a Diákstudióban*/1914/ Első előadás Az izTSok felszabadítása Sztanyiszlavszkiö, aki megfigyelte a nagy színészeket, beszélgetett velük, s összevetette játékukat a közepes, illetve jelentéktelen színészek alakításával, felfedezett valami közös, rokon vonást a kiemelkedő müvészegyéniségekben. Ennek a közös vonásnak egyik eleme az izmok szabadsága, amely valameny-nyi nagy szinész játékában felfedezhető az alkotás pillamtában, és amelyet a közepes színészek is elérhetnek, amikor az igazi alkotás magaslatára emelkednek. Egy szinész csak akkor képes az alkotásra, ha tökéletesen szabad, A feszültség állapotában az alkotás elképzelhetetlen. Abban a pillanatban, amint egy szinész elveszti az izmai feletti uralmat, egy érzés helyébe a sablon lép. Ezt vagy túlzott energiafelhasználás /izomfesztültség/ vagy éppen az energiáknak a kelleténél kisebb felhasználása okozza. Az izomfeszültség következtében á szinész rengeteg felesleges mozdulatot tesz, például a mandzsettáját, a frizuráját igazgatja, a körmét nézegeti, nyitogatja, csuko- 3E A Diakstudiő a moszkvai Művész SzirJiáz ugy nevezett Harmadik Stúdiója volt, amely zömmel amatőrökből alakult, később felvette Vahtangov nevét, és önálló színházzá vált. Ezek a stúdiók a fiatalok alkotóműhelyei voltak. 187