A színpadi tánc története Magyarországon [antikvár]

A magyarországi színpadi táncművészet fejlődéséről az Olvasó mindeddig meglehetősen kiegyensúlyozatlan képet nyerhetett a szórványosan megjelenő kiadványok alapján. Mindössze néhány jelentősebb kötetet említhetünk meg, s ezek is főként a hazai balettművészet (A magyar balett történetéből), illetve közelebbről az operaházi balettegyüttes (Budapesti Balett I. és II.) fejlődését tárták fel, s csupán egyetlen olyan kiadvány jelent meg a közelmúltban, amely a magyar tánckultúra sokszínűségét kívánta bemutatni (Magyar táncművészet). Egyes táncművészeti ágazatokról, korszakokról és társulatokról ugyan születtek részletesebb, de rövidebb tanulmányok, s örvendetesen gyarapodott a hazai táncfolklorisztikai szakirodalom is, a színpadi táncművészet egészének múltjáról és jelenéről azonban ezúttal jelenik meg először átfogó tanulmánykötet. A táncművészet történeti fejlődéséről - szemben más művészeti ágak múltjával - még ma is igen keveset tudunk, mivel a táncművészet tudományos kutatása, illetve dokumentálása - szervezett formában - csak az utóbbi harminc-negyven év folyamán indult meg Magyarországon. Századunk első felének és a korábbi századok tánctörténetének feltárása is mindössze három évtizede indulhatott meg a korabeli dokumentumok felkutatásával, feltárásával, elemzésével és kiértékelésével. A munkálatok azonban lassan folynak, hiszen a többi művészeti ág fejlődésének kutatásában ismert ún. ténymegállapító korszak a táncművészetnél hiányzik, így a tánctörténésznek egy bizonyos forráskutató, adatgyűjtő munkát is el kell végeznie, hogy eljusson az értékelés lehetőségéig. A teljesség igénye nélkül is átfogó képet felrajzoló jelen kézikönyv összeállításakor a szerzők és a szerkesztők arra törekedtek, hogy a tánctörténeti kutatás jelenlegi állása szerint nyújtsanak képet erről a különösen a mindenkori jelenhez kötött, s ezért illékony művészetről. A szerzők különböző terjedelemben és mélységben dolgozták fel témáikat a rendelkezésre álló, feltárt anyagoktól függően. Kaán Zsuzsa tanulmányában az Olvasó tájékoztatást kap több száz év tánckultúrájáról - a dolog természeténél fogva vázlatosan, egyes fontosabb fejlődési pontok köré csoportosítva az eseményeket, kezdve onnan, ahol a színpadi tánc még nem különült el szigorúan az előadó-közönség kettősségében, egészen addig a korig, amelyben a színpadi tánc, a néptánc és a társastánc külön életéről s egyben egymásra hatásáról is lehet és kell beszélni.