Bábjáték és pedagógia [antikvár]

A Népművelési Intézet az ötvenes évek óta általa szervezett, egyre nagyobb számú és eredményességű tanfolyamok és szakmai bemutatók tapasztalatai alapján már évekkel ezelőtt megállapította: „A hazai bábjátszás sorsa és jövője a pedagógusok kezében van" Az 1963-as Első Országos Bábjátékos Napok Konferenciája is megerősítette ezt a felismerést, és örömmel állapította meg azt a tényt, hogy Magyarországon a bábjáték művelőinek legnagyobb része pedagógus. A mai művelődésügyi statisztikák szerint mintegy 1300 gyermekegyüttes és kereken 200 felnőtt bábcsoport működik az országban. Ezeknek döntő többségét az úttörőcsapatokban, szakkörökben, városi és falusi művelődési otthonokban találjuk meg óvónők, általános iskolai nevelők vezetésével. Mindez önmagában is fontos, szép eredménye a bábjátszás fejlődésének. Még nem is olyan régen azonban általában csak a gyermek-szórakoztatás egyik eszközének tekintették ezt a műfajt. Ma már viszont nagyon sokan tudják, hogy a bábjátéknak nagy pedagógiai jelentősége van. - A Pedagógusok Szakszervezete is magáénak vallhat egy részt abból a munkából, amely ezt a kibontakozást elősegítette. Évekkel ezelőtt feladatai közé iktatta a pedagógiai bábjáték népszerűsítését, a pedagógus bábcsoportok támogatását. Bábcsoportokat szervezett, tanfolyamokat rendezett óvónők, tanítók, tanárok számára. Ezeken a tanfolyamokon sok pedagógus ismerte fel a bábjáték sokszorosan összetett művészet-jellegét. Sokakban tudatosodott, hogy a szórakoztatás mellett a bábjáték segítséget adhat az erkölcsi neveléshez, csiszolója lehet a gyermek vizuális kultúrájának, a kollektív sikerélmény alapján fontos emelője lehet a közösségi nevelés ügyének, játékos úton ismereteket ad, művészetekhez értő közönséget nevel, röviden: nevelő, emberformáló ereje van.