Czillei és a Hunyadiak [antikvár]

Részlet: A Czillei és a Hunyadiak - mai színpadon A Figyelmező című folyóirat 1837-es évfolyamában olvashatók az alábbi sorok: "Legnagyobb bajt oda a szerzőnek Hunyadi Mátyás sorsának beszövése, mely sokkal nagyobb jelentésű, hogy sem epizód lehessen, főtárgy gyanánt pedig a másik mellett meg sem állhat. Egy mód vala őt a színműbe biztosan fölvehetni, tudniillik oly szenvedőleg, amint ez drámában csak lehet, mintegy sors intése gyanánt állítani fel, baljóstul a gyarló királynak... A másik feladat vala Mátyásban a jövendő nagyság szikráit kitüntetni. Ezen törekvés látszik, de véleményem szerint nem sikerült. Mátyás magas értelmisége, korát haladó műveltsége, láng szelleme, akaratjának energiája, és csaknem makacssággal határos állhatatossága nem szerelmi... érzelmek- s ábrándozásokban rejteznek: kevés, de szerencsés vonás néha jobban ábrázol, mint bármely sima ecset. Egyébiránt ezt csak a jó kívánság gyanánt állítom fel; mert hogy a feladat nagy, s megfejtéséhez nem csupán ügyesség kívántatik, nem kell mondanom. Csak azt akarnám kiemelni, hogy Mátyás nem használtatott ki eléggé; ő itt kicsiny, ha históriái nagyságával mérjük össze; ha attól elválasztjuk, nem elég érdekes."