Derby [antikvár]

Horace McCoy amerikai író és újságíró 1935-ös regénye, A lovakat lelövik, ugye? két tengődő művész önjelölt - egy a jövő kínálta lehetőségekben töretlenül bízó leendő filmrendező és egy mindent sötéten látó, saját színésznői karrierjét is örökké megkérdőjelező lány - tragikusan végződő találkozását meséli el. McCoy története Sydny Pollack azonos című s méltán világsikert aratott 1970-es filmjében fontos metamorfózison ment át: az alig motivált, mégis bőbeszédű epikus anyagból szorosan szerkesztett, szűkszavú, ám a filmképek elementáris erejével egy kilátástalan nemzedék tragikus sorsáról mégis minden lényegest magába sűrítő dráma született.A regény alaphelyzete - a maratoni táncverseny - és két főhőse sértetlenül került át Müller Péter szövegkönyvébe. A Derby - a három alkotóművész, a szövegíró, a zeneszerző és a koreográfus szándéka szerint - mégsem a kiindulópontjául szolgáló regény és film táncszínpadi változata, hanem olyan önálló és a jelenhez szóló táncdráma, amely minden kor legfontosabb kérdését teszi fel: ki-ki hogyan vesz részt - melyik oldalon állva, letaposva vagy másokon átgázolva, hittel telve vagy illúziók nélkül, a túlélésre vagy az értékekre is odafigyelve, lázadva vagy mindenbe beletörődve - abban a véget nem érő versengésben, amit általában a legegyszerűbben Életnek hívunk.