Donizetti: Don Pasquale [antikvár]

A szöveg eredetileg Angelo Anelli (1761-1820) munkája. A kitűnő lombardiai librettista főleg vígoperákhoz írt sikerült szövegkönyveket, többek közt Rossini számára is (Az olasz nő Algírban). 1810-ben Stefano Pavesi (1779-1850) írt operát "Ser Marc' Antonio" címmel Anelli szövegére. Ezt a történetet dolgozta fel harminc évvel később Donizetti saját operája számára. A zene Donizetti alkotóművészetének csúcspontját jelenti. A hallatlanul szellemes és humoros ötletek zenei tűzijátéka minden könnyed elegancia mellett is tökéletesen jellemez négy, remekül megformált embertípust. Az öregedő, régimódi gavallért, aki mindenáron lépést akar tartani a fiatalsággal, a segítőkész és vállalkozó szellemű orvost, a szenvedélyes rajongó Ernestót, és végül a temperamentumos, kacér Norinát, aki azonban szíve mélyén odaadóan és őszintén szeret. A partitúra időálló frissességét olyan zenei ékkövek csillogása őrizte meg napjainkig, mint a háznép finoman szőtt, tréfás kórusa, Ernesto és Norina végtelenül gyengéd, lírai duettje, és a világirodalom talán legkacagtatóbb férfi-duettje: Malatesta és Don Pasquale III. felvonásbeli kettőse.