Bővebb ismertető
t
1. Jelenet.
Julinéne, Mátyás.
MÁTYÁS (eszelős, nyomorék, fiatal parasztlegény) : Én is élet vagyok, én is. Ehun nem vagyok utolsó (homlokára üt), csak a testem nehéz mint a kő, köti a baj, a főd. De lelkemnek szárnyi vannak, s egyre nézem merre száll.
JULINÉNE (idősebb parasztasszony) : Kár érted. Rossz bábád vót, nem vetett keresztet. Én sok gyereket segítettem világra. Három keresztet mutattam nekik mihelyt szemeztek. Egy se lett nyomorék.
MÁTYÁS : Lehet, ördög nyomta meg anyámat.
JULINÉNE : Én ismertem olyast, ki ördögtül vót. . . Más vót mint te.
MÁTYÁS (érdeklődéssel) : Milyen vót Julinéne? !
JULINÉNE (homlokára mutat) : Ehun piros fótos vót, szemöldöke meg olyan vót, akár a tüske.
MÁTYÁS (izgatottan tapogatja homlokát, szemöldökét) : Ilyen vót?
JULINÉNE : Nem egészen.
MÁTYÁS : Mondják, erős hatalmuk van.
JULINÉNE : Igen erős.
MÁTYÁS : Dózsa is ilyen vót.
JULINÉNE : Hunnét veszed?
MÁTYÁS : Töttösi mondta.
I