Dramaturgiai vázlatok [antikvár]

Budapest ostroma alatt, a pincében sokszor eszembe jutott egy szó, amelyet gyakran használtam tanulmányaimban. Ez a szó: "fontos". Valamikor a dramaturgia problémáival kapcsolatban alkalmaztam, ki akartam vele emelni egyes fogalmakat és megvilágítani bizonyos kapcsolatokat. Hogy megváltozott ennek a szónak az értelme az óvóhelyen! Elvesztette kapcsolatát a szellemi dolgokkal s az életnek csak alig egy-két mozzanatához volt tapasztható. A kenyér és a víz volt csak fontos, meg a puszta lét. Azóta eltelt egy év. A szó kezdte visszanyerni régi színét s lassan megtelt régi tartalmával. Ma már újra fontosnak érzem, hogy színpadi kérdésekre is alkalmazzam s Racine vagy Shakespeare egy-egy technikai fordulatára hívjam föl vele a figyelmet. A szó túlélte az életveszélyt és régi tanulmányaimnak itt közölt gyűjteményében újra szellem szolgálatába áll. Az itt közölt dramaturgiai tanulmányok eredetileg különféle folyóiratokban jelentek meg. Összegyűjtve először 1940-ben kerültek kiadásra "Dramaturgiai vázlatok" címen. Második kiadásuk most az "Aristoteles dramaturgiája" című tanulmánnyal bővült. Bár különböző időkben készültek és más-más tárgyat dolgoznak föl, egységes színpadi szemléletből születtek s így szorosan összefüggenek egymással. Abból a színpadi szemléletből, amely a színjáték szintetikus egységéből indul ki s az előadott színpadi művet veszi a vizsgálódás alapjául. A kötet végén bibliográfiai összeállítást közöltem, amelyben az érdeklődő föllelheti mindazokat a műveket, amelyekre a tanulmányokban hivatkozás történik. Így a dramaturgia leglényegesebb kérdéseiben tájékoztatást, a további kutatásra pedig irányítást kaphat.