Bővebb ismertető
Részlet:
Egykorú tanúk emlékezése szerint élt egy különös, titokzatos sorsú férfiú Némethonban, az újkor kezdetén. Doctor Johannes Faustusnak hívták, 1480 körül született Knittlingenben és 1540-ben halt meg Staufenban. Kóbor diák és félelmetes garabonciás hírében állt: tudós volt és szélhámos egyszemélyben. Mágiát tanult a krakkói egyetemen, majd a protestantizmus legjelentősebb városaiban: Heidelbergben, Wittenbergben, Erfurtban tűnt fel. Már életében azt rebesgették róla, hogy túlvilági hatalmak szövetségese, s amint meghalt, alakja tüstént bekerült az irodalomba és évszázadok mondaképződésének vált alapjává. "Az ember, aki az ördöggel cimborál..."