Ifjuság és a színház [antikvár]

I, Bevezető megjegyzésekA Magyar Szinházl Intézet a Kulturális Minisztérium támogatásával 1974-75-ben szociológiai vizsgálatot folytatott a fiatalok körében, azzal a céllal, hogy felmérje az ifjúság színházbajárási szokásait, müTelődési igényelt, színházzal kapcsolatos elvárásait. Ezt a munkát természetesen azzal a "háttérigénnyel" Tégeztük, hogy miképp lehetne hatékonyabban elősegíteni ennek a csoportnak színházhoz kötését. Pontosabban: milyen eszközökkel, kulturális intézkedésekkel lehetne elősegíteni a szinházba-járó fiatalok számának radikális emelését. A két feladat nyilván egymásra épül: ahhoz, hogy a színházat meg tudjuk szerettetni, hogy tehát "be tudjuk vezetni" a fiatalokat, ismernünk kell szokásaikat, valamint azokat a közösségi, családi, demográfiai és művelődésben összetevőket, melyek ma a színházhoz vezetik őket, vagy éppen tároltartják őket. Arra ugyanis már korábban rájöttünk, hogy a közönségszervezés jelenlegi formái, az iskolai oktatás színház-látogatásai, a színházi propaganda kialakult mechanizmusa már nem elégséges: nem tudja bővíteni a fiatalok szinház igényét, legfeljebb a már meglévő szinten tudja tartani a színházbajárók számát. A közművelődési feladatok, az ifjúságpolitikai törekvések viszont azt irják elő számunkra, hogy ezt az alapvető kulturális tevékenységet, emberformáló tényezőt még elterjedtebbé, közkedveltebbé tegyük az ifjúság körében. Uj "csatornákat" kellett tehát keresnünk.