Bővebb ismertető
Részlet:
6
KÁLMÁN IMRE ÉLETE
„Azt kérdi tőlem, hogy miben látom életem legfőbb művészi eredményét? Megmondom: abban, hogy én voltam az első zeneszerző, aki a magyar népies zenét, a magyar motívumokat a színház útján bevittem a világ köztudatába. Én voltam az első zeneszerző, aki a magyaros zenét a maga szépségéért és magyarosságáért kiépítettem, kiszélesítettem, szimfonikus alapokra helyeztem, drámai szituációk illusztrálására használtam fel. [ ] Egyik első művem, a Heltai Jenő szövegére írott Mozi'dal tartalmaz négy taktust, és a kottán, csillag alatt fel is van tüntetve, hogy a refrén első négy taktusa azonos az Elmentem én a vásárra című népdal négy taktusával. Azóta minden, amit írtam: eredeti munkám. Magyaros motívum majdnem valamennyi, de mind tőlem való, kiépítve, kiszélesítve, szimfonikusán feldolgozva. Ez az én életem legnagyobb művészi eredménye."
Kálmán Imre nyilatkozata a Pesti Napló bécsi tudósítójának, 1932
A Vígszínház 1908. február 22-én előadta a Tatárjárás című operettet. A mű szövegkönyvét Bakonyi Károly, verseit Gábor Andor írta, a zenét Kálmán Imre szerezte. A bemutató közönsége csak Bakonyi Károlyt, a János vitéz című daljáték librettistáját ismerte - a zeneszerzőről mit sem tudtak. „A nagyszerű muzsikust a filharmonikusoktól hódítottam el, s remélem, nem hódítják vissza!" - mutatta be tréfásan munkatársát Bakonyi. A Magyar Színpad című műsorújságban pedig így foglalták össze Kálmán Imre pályakezdését: „Siófokon született 1882-ben, jogot tanult, és közben elvégezte a zeneakadémiát. Komoly muzsikusnak készült, egy ideig kritikusként működött a Pesti Naplónál. Irt két szimfonikus költeményt, melyet a filharmonikusok előadtak, néhány komoly és egy-két kabarédalt. Erdeklő-Kálmán Imre (1882-1953) dése azonban hamarosan a színház felé fordult."