Bővebb ismertető
Részlet a műből:
"Kodály Zoltán
HÁRY JÁNOS
Az ismertetőt Breuer János írta
A MŰ KELETKEZÉSE
Balázs Béla, az ifjú Kodály testi-lelki jóbarátja ezeket jegyezte fel 1905. március 16-án a naplójába: "Magyar művészetről, magyardrámáról beszéltünk... A mai nagy feladatunkról. Nem eléggé gazdag, nem eléggé színes a magyar népélet drámaanyagnak - mondja Zoltán." Kodály első népdalgyűjtő útja előtt zajlott le ez a beszélgetés. A felvidék nyomorúságos falvait csakhamar sorra felkereső zeneszerző-folkrolista naplója már nemegy valóságos drámáját rögzíti a nép életének, jóllehet ezekből a megtörtént tragédiákból színpadi művet sem Kodály, sem más nem alkotott.
A zeneszerző diplomáját 1906 őszén kézhez kapott Kodály a kor szokása szerint világot látni, más zenekultúrákat megismerni indul. Berlinből Bartóknak ír megsemmisítő vélemény Richard Strauss ott megismert Saloméjáról, a vele tartó Balázs Bélának Maeterlinck Pelléas és Mélisande-drámájáért lelkesedik - így képzeli az operát, mondja a költőnek. 1907 tavaszán Párizsban megismerkedik Debussy Pelléas operájának kottájával - életre szóló élmény ez. Színpadi mű írására Kodály egyelőre mindazonáltal nem gondol; a tízes évek végéig elsősorban a kamarazene és a dal foglalkoztatja. Pedig Balázs Béla sorra kínálja neki operalibrettóit és -szinopszisait.
Kodály és a színház kapcsolata - az 1904-ben alakult Thália-ban végzett, bizonytalan tartalmú zenei tanácsadói munkája és Móricz Zsigmond Pacsirtaszó- jához."