Bővebb ismertető
Mielőtt ezt a könyvet a műkedvelő-konferanszié használatba venné, ajánlatos az előszót is átolvasni, ami nemcsak előszó, hanem utasításféle is arra vonatkozólag, hogy mit szabad és mit nem szabad mondani egy műkedvelő-konferansziének.
A közvetlen modorú és jó beszédtechnikával rendelkező konferanszié lelke az előadásnak. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező egyén pár perc alatt kapcsolatot tud teremteni a néző és a színpad között. Szellemes mondásait derű fogadja és amint a közmondás tartja: „Aki nevet, az nem haragszik" — még akkor se, ha rossz a műsor.
Hogy valaki konferáljon, ahhoz nem elég pár viccet elmondani a függöny előtt, mert ezzel semmi hatást nem ér el. A vicc csak társaságban hat, a függöny előtt nem, legfeljebb a konferanszié nevet rajta. Ellenben a jól pointírozott ironikus megjegyzések, különösen a szereplőkre, mindig nagyobb hatást váltanak ki a közönségnél, mint az innen-onnan összeszedett viccek gyűjteménye.
Ha kellő intelligenciával rendelkező és humorérzékkel bíró egyén konferálni akar, anélkül, hogy valamelyik ismert konferanszié műsorát lekopírozná, önmaga is összeállíthatja mondanivalóját. Ez a mondanivaló mindenre kiterjedhet, csak politikára nem.