Bővebb ismertető
LEHÁR FERENC ÉLETE
„Az operett nem halt meg, csak azok pusztulnak el, akik nem tudnak mit kezdeni vele, a kliséírók és majmolok. Minden igaz művész olyan, mint az alagútrobbantó, aki hegyek sötétségén át a túloldalon napvilágra tör. Új anyag, új emberek, új formák kellenek! Én a jelen embere vagyok, és az egész jelen nem más, mint egy nagy kísérleti műhely a jövő nemzedék számára. A jelen átgyúrta a drámát, átgyúrta a regényt és a vígjátékot, miért ne gyúrhatná át az operettet is?"
Lehár Ferenc
Az egykor méltán népszerű színházi lap, a Délibáb beszámolója szerint Lehár vezetékneve igencsak szlávosan hangzik, pedig a francia Le Harde-ból származik. Így hívták ugyanis Napóleonnak azt a tisztjét, akit Szuvorov katonái morva földön keresztül hurcoltak hadifogságba. A fiatalember Schönwald közelében szerencsésen megszökött őrzőitől, és egy parasztlány segítségével menekült, akit nemsokára feleségül is vett. A francia családnév aztán Lehárra változott. Az egykori francia tiszt leszármazottai egyszerű földművelők voltak, s dédunokái közül került ki az első Lehár-muzsikus: Franz Lehár.
Az ifjú muzsikus egy darabig Bécsben, a Theater an der Wien zenekarában fújta a kürtöt - ugyanott, ahol jó fél évszázaddal később zseniális fiának művei kezdték meg világsikerű útjukat.
A katona-karmester Franzot 1868-ban Komáromba helyezték, ahol hamarosan megnősült. A komáromi Nádor utcában született 1870. április 30 -án elsőszülött fiuk, a későbbi híres zeneszerző, Lehár Ferenc.
A családfő garnizonról garnizonra vándorolt, és a változatos környezet, a sokféle nemzetiség, mely így életük részévé vált, nem maradhatott hatástalan egy zenei csodagyerek lelkére - mert a kis Lehár fiú az volt.