Magyar Állami Operaház 115. évad [antikvár]

AZ OPERAHÁZ RÖVID TÖRTÉNETE A magyar operajátszás régen várt pillanata érkezett el 1884. szeptember 27-én, amikor fényes külsőségek között, I. Ferenc József jelenlétében megnyitotta kapuit a budapesti Operaház. A díszünnepség kis híján botrányba fúlt: a kíváncsi tömeg betört az előcsarnokba, s az ott posztoló rendőröket félresodorta, hogy megcsodálhassa a pompás Sugár úti palotát A több mint száz éves múltra visszatekintő magyar operajátszás a kényszerű nemzeti színházi társbérlet évtizedei után jutott végre önálló épülethez. Az önálló dalszínház megteremtésének első átfogóbb tervezetét Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igazgatója dolgozta ki. A vázlatterv és az előzetes költségvetés elkészítésével Ybl Miklóst bízták meg. Tervezete alapján 1873-ban - neves magyar és külföldi építészek részvételével - meghívásos tervpályázatot írtak ki. A pályázatot csaknem egyhangúlag Ybl nyerte meg. A kezdetben nagy lendülettel folyó építkezés az 1870-es évek végén anyagi gondok miatt jelentősen lelassult, így az eredetileg tervezettnél csak jóval később, 1884. nyarán fejezhették be a munkálatokat. Az Operaház építésén a Podmaniczky Frigyes vezette építőbizottság intenciói szerint csak magyar művészek, mesterek és cégek működhettek közre. Kivételt mindössze a Mainzban csináltatott nagy nézőtéri bronzcsillár és a bécsi Asphaleia társaság által készített színpadi gépezet esetében tettek. A kilencévi munkával elkészült Operaház megnyitásakor Európa legmodernebbül felszerelt operaháza volt, egy olyan épület, ami legmagasabb fokon valósította meg a művészi megjelenés és a célszerűség összhangját. 1980-ban elérkezett az idő a felújításra. A megújult Operaház a 100 éves évfordulón, 1984. szeptember 27-én ismét régi fényében fogadhatta a közönséget.