Maxim Gorkij: Éjjeli menedékhely [antikvár]

Századunk kezdetén Gorkij 32 esztendős, s már ismert és elismert író. Élettapasztalata óriási: a legváltozatosabb munkákat végezte, kétszer keresztül-kasul gyalog bevándorolta Oroszországot, részt vett politikai szervezkedésekben, kétszer volt börtönben s állt rendőri felügyelet alatt, kidolgozta írói egyéniségét. 1899 tavaszán, amikor már fél éve rendőri felügyelet alatt élt Nyizsnyij-Novgorodban, a belügyminisztériumtól engedélyt kapott, hogy gyógykezelés végett (1896-ban megbetegedett tbc-ben) két hónapra Jaltába utazzék. Ekkor ismerkedett meg Csehovval, aki Jaltában tartózkodott s érdeklődött művei és személye iránt, s akivel már néhány hónapja levelezett. Egy év múlva, 1900 tavaszán a Moszkvai Művész Színház krími vendégjátékra készült: Szevasztopolba és Jaltába. Csehov szerette volna, ha Gorkij darabot ír a színháznak, s ezért megragadta az alkalmat és Jaltába hívta. Február 15-én így ar neki: "Jöjjön el, a próbákon megtanulhatja a színpad fortélyait és azután néhány nap alatt darabot írhat, aminek én szívből örülnék."