Bővebb ismertető
A vidám Bécs egyik jellegzetes utcájában, a Gumpendorfer strassen született Carl Millöcker, egy aranyműves szerény udvari lakásában, ezernyolcszáznegyvenkettő április huszonkilencedikén. Bécs abban az időben nem volt más, mint "világvárossá cseperedett osztrák falu" - ahogyan egy elmés magyar író mondja és nemcsak az ausztriai császárok, de a "walcerkirályok" fővárosa is. A bécsi keringő fénykora ez, mikor Joseph Lanner és az idősebbik Johann Strauss uralkodik a keringő-királyi méltóságban, míg atyját le nem taszítja a "trónról" a Straussi fiúk legkülönbike, az ifjabbik Johann. Bécs akkoriban, az elmés emberek véleménye szerint "két háború és két bankbukás között" duhajkodott, az államcsőd és egyéb válságok évtizedeiben mulatott, táncolt, dalolt. A zene fővárosának tartották egész Európában a kedélyes várost, ahol a muzsika nyomon követte az élet minden mozzanatát és valósággal kiszolgálta a hétköznapi életet. Bécs kedélyének és zenéjének vérerei nem vénültek, mert a bécsi muzsikát egészséges kapcsolat fűzte össze az osztrák faluval. A paloták és a grinzingi kocsmák, a komoly zene és az utcai szerenádok, a feltörekvő kispolgárság növekvő zene igényei és a faluról beáramló brutálisan egészséges népi dallam szerencsésen teremtette meg a város zenei légkörét.