Mindenre emlékszem! [antikvár]

Ha a nyájas olvasó valamelyik hétköznap dél körül a Váci utca felől ballag végig az Irányi utcán Pesten, a Cukor utca sarkán a Centrál Kávéház ablakában egy állandó profit tanulmányozhat. Megszokott asztalánál ül gondolataiba merülve az író-humorista Szilágyi György, és miközben megrendeli reggelivel egybefűzött ebédjét kedves pincéreitől, elbeszélget az asztalánál rendszeresen vagy alkalmilag elidőző emberekkel, állandóan írja és újraírja kedves hőseinek történetét - fejben. Mert a magyar-zsidó együttélés egyszemélyes lexikona, a cirkusz, varieté, kabaré, sanzon élő klasszikusa (a felsorolást csak az olvasó idegeinek kímélése és a pályatársak érzékenységének határtalansága miatt nem folytatom), az elmaradhatatlan kávéházi társalgó, a családapa és a hazafi Szilágyi elsősorban fejben ír. Ahogy a jó mesterember, aki újra meg újra csiszol egy kicsit a művön, ő is úgy szedegeti össze, újra meg újra felidézi az emlékezetében megragadt szavakból és a pesti flaszteron elhullajtott megjegyzésekből összegyúrt szilágyiádákat.