Negyven fokos lázban [antikvár]

Az indulástól az út végéig megállás nélkül száguld életvonatunk. Akaratunkon kívül kerültünk a robogó sorskerekére, amelyik szédítően görgetett bennünket. arra sem volt időnk, - lélegzetvételnyi sem - hogy az életpályát, amit befutottunk, áttekinthettük volna. Vajjon ha látjuk a veszedelmeket és ha módunk lett volna változtatni a tempón, ide jutottunk volna-e, ahol most vesztegel, zátonyra futott élethajónk? Negyven év. Egy túlontúl meghajszolt élet minden vágya, reménysége és álma, és munkája és meddősége mind, minden elfér. Elfér minden, - minden elfér, - néhány agyonnyomtatott papírszeletkére, amit az igaz mesék mákonyával permetez be az... emlékezés. Negyven esztendő. Minden egy évnél egyetlen pillanat megállás. Talán megéri?!