Nyitva van az aranykapu [antikvár]

A szerkesztő, az olvasóhoz A szerkesztő az alábbiak szerint rendezte a kiadvány anyagát. „Játsszunk együtt" címmel a kötet elejére kerültek a játékleírások és tanácsok; miként játsszunk gyerekeinkkel, kisebbekkel és nagyobbakkal, bábbal és színjátékkal, de mindenképpen dramatikus megközelítésben. Ez a világszerte ismert módszer hazánkban is népszerű, az oktató-nevelőmunkában éppen úgy hasznosítható, mint a játékos gyermek- vagy cserkészfoglalkozásokon. Könnyíti és érdekesebbé teszi a munkát. Ajánljuk tehát minden szülőnek, pedagógusnak, körvezetőnek, egyesületben dolgozónak. „Bábjáték kicsinyeknek" fejezetünkben óvodás vagy kisiskolás korúakhoz szólunk. Balogh Beatrix bábdarabjai kedvesek és egyszerűek, a gyermekszobában is játszhatók. De ezekhez is olvassuk el Tömöry Márta: „Bábozzunk együtt" című írását, hasznos tanácsokat kaphatunk tőle. Három bábjátékot közlünk ezután, s ezeket „nagyobb gyerekeknek" szánjuk. Mészöly Miklós és Tatay Sándor kiváló bábdarabjait nagyobb gyerekek vagy felnőttek játszhatják, de mindenképpen fiatalabb korúak. Tatay Sándor Kinizsi c. darabjára külön is felhívnám a figyelmet, már csak azért is, mert a magyar történelem két legendás alakját hozza közel az olvasóhoz, ill. a nézőhöz, Mátyás királyét és a molnárlegényből lett vitézét, Kinizsi Pálét. A népmese eszközeivel átszőtt történelmi bábjáték ez. Kemény Henrik Vitéz Lászlója, vagy ahogyan a szerző nevezi, az Elátkozott malom c. darabja a magyar vásári mutatványos bábjáték egyedülálló remeke. Olvasva is nagy élmény, hát még játszva! „Színjáték gyermekeknek" c. fejezet következik ezután. Ezt a műfaji különbözőség alapján négy ciklusra bontottuk. Az elsőben verseket és népi játékokat közlünk. Mind a versek, mind a népi játékok önmagukban is gyöngyszemek. Kompozícióban vagy önállóan mindenképpen használhatók. Három szerkesztett játékot közlünk a következő ciklusban. Megkomponált, eljátszható vers-játékokat. De ha az egész megrendezéséhez nincs kedvünk vagy lehetőségünk, azok vers- és dallamkincséből akkor is válogathatunk. A magyar népköltészetnek és a műköltészetnek pompás darabjait találjuk köztük. Élményszámba mehet Csoóri Sándor gyermekverseivel való találkozásunk. „Mesefeldolgozások" címet viseli a harmadik ciklus, s ebben is három színjátékot közlünk. Jó példákat az ún. jelzéses játékokra. A Makacs menyecske és a Lúdas Matyi eredendően is népmese, az Aranyszőrű bárány Móra Ferenc meséje. A szerzők ezekből készítettek tanulságos és mulatságos, gyermekeknek szóló játékokat. „Bábjátékból színjáték" ez a negyedik ciklus címe. Weöres itt közölt műve eredendően bábdarab. E sorok írója, pódiumon, színpadon is előadható színjátékká alakította.