Bővebb ismertető
Ma már úgy tűnik, elszakíthatatlanok, pedig közel száz évvel ezelőtt, az ezek szerint már akkor is létező "sikercentrikus" gondolkodás taszította őket egymás karjaiba.
Tradíció a két művet együtt adni, tradíció őket együtt élvezni, tradíció őket veristának nevezni. Már-már mítikusak ők ketten az operaismerők tudatában és nincs olyan valamirevaló szoprán, bariton tenor, akinek szerepbőröndjébe ne lenne bepakolva Santuzza, Turiddu, Alfio, illetve Nedda, Canio, Tonio.
A két történet ismert, zenei csúcspontjait élvezeti cikként sugározzák a különféle zenei Szupermarket műsorok. Elég jól-rosszul elhúzni az Intermezzót és a szív már csavarodik, vagy a "ki nyer ma" kasszája biztosan kifosztatik. Így nyilvánvalónak látszik, hogy a művet színpadra álmodók dolga egyszerű és legbiztonságosabb a műveket a tapsrend felől megközelíteni.