Ünnepel az iskola II. [antikvár]

Március 15-i műsor Összeállította: Péntek Klára Széchenyi István Gimnázium, Dunaújváros ajánlott korosztály: 14-18 év Próza: Ady Endre: Petőfi nem alkuszik (részlet) Vers: Babits Mihály: Petőfi koszorúi (részlet) Prózamondó: Az & magyarság, mely övéinek exhumált porai fölött cifra püspökkel mondat cifra beszédet, gyalázatosan bánt vele akkor is. Akkor sem voh képes, ma sem az, Petőfi látni, szeretni, hálásan dicsőíteni olyanként, amilyen. Versmondó: Hol a szem szemével farkasszemet nézni? Ki meri meglátni, ki meri idézni / az igazi arcát? Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, mint az olcsó gyertyák. Prózamondó folytatja: Lehúzza magához, meghamisítja, befogja a kicsinyes érdekeinek igazságszekerébe, mert még sem bánthat el úgy vele, mint Heinével Németország. Meg kellett halnia, hogy rosszabbul ije járjon: de Werböczi és Kossuth nemzete akkor elbánt vele, hitegette, hívta, uszította, kihasználta, megalázta s elrúgta. Ezt teszi vele ravasz, hódolást színlelő formában ma is Versmondó: Ki ünnepli ÖT ma, mikor a vágy, a gond, messze az Övétől, mint sastól a vakond avagy gyáván bújik, s a bilincses ajak rab szavakat hadar? Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal hozza koszorúit. Kellékek a kerethez: élő Petőfi-szobor; koszorú fehér szegfűből, nemzeti színű szalaggal átkötve; gyertya, gyufa, fekete selyemkendő; A próza ill. a vers alatt halkan zene szól: Gyászzene - A hősöket egy közös sírnak adják; majd Beethoven: Egmond nyitány (részlet) A narrátori szöveg alatt végig szól Beethoven Egmond nyitánya. A versmondó a vers befejeztével elhelyezi az élő Petőfi-szobornál a koszorút.