Valami amiről dalolni kell [antikvár]

Kedves Francesom!Bizonyos okoknál fogva az olvasóközönség azonosítani fogja Magát könyvem Fay Pearl nevű hősnőjével.Faynek olyan színű a haja, olyan árnyalatú a hangja, mint a Magáé. És mint Maga a színpadon: ösztönszerű lángeszével úgy magával ragad minden férfit, asszonyt és gyermeket, hogy csak suttognia kell, hogy a szívünk megremegjen.Fay bátor és kecses. Maga is az. Fay néha kimondhatatlanul makacs. Néha... DE ezt udvariasságból inkább elhallgatom. Nem is fontos. Mert ezek a személyazonossági adatok nem is lennének olyan szembeszökőek, ha nem forogna fenn a tagadhatatlan tény hogy egyszer egy revüt írtam a Maga számára amelyben a nárciszokról énekelt. Ha elfeledte volna: emlékeztetnem kell, hogyan volt , mint egy Botticelli-angyal és szeráfhangja édesen csengett. Fay ugyanezt a dalt dalolja.Hogyan védekezzek? Maga tudja., hogy nem azonos Fayvel. Én is tudom, de hogy an győzzük meg az olvasóközönséget? És hogyan hárítsam el én, a szerző, a kézenfekvő kritikát: ha nem akartam összekeverni Fay személyével, miért nem énekeltettem egy másik dalt hősnőmmel és miért nem változtattam meg a külsejét?- Miért nem adott neki más nevet? - mondják majd az emberek.