William Shakespeare: Szentivánéji álom [antikvár]

Részlet: "Amikor a római légiók hódítva bevonultak ismeretlen területekre, idegen nép közé, rögtön a helyi szellemekről kérdezősködtek, mi a nevük, szokásuk, szeszélyük, igényük? Hiszen láthatatlanul megszállva tartják a szántókat, réteket, vizeket és erdőket, ott tanyáznak a tűzhelynél, jóindulatuktól függ a termés, egészség, házi béke. Ah nem sült ki semmi a nyomozásból, óvatosan a Hely Szellemének állítottak oltárt. De Britanniában nem kellett sokáig kutatniok, a kelta lakosság kitűnően eligazodott ahol védelmező, hol ártó szellemek hálózatában. Ők voltak a kiirthatatlan őstelepesek, túlélték a császári Rómát, beilleszkedtek a római kereszténységbe, guggolva kibírták a puritánok savanyú rémuralmát, William Blake sétálás közben kalapot emelt, előttük, s elhagyott tóparton titkos találkát adtak a fiatal Yeatsnek. Pedig Blake csak tegnapelőtt élt: a francia forradalom alatt és Yets tegnap: a századfordulón."