Bővebb ismertető
Kardos G. György 1977. augusztus 15-én a kecskeméti Művelődési Központban megnyitja Melocco Miklós: "Visszaélések és import" című kiállítását. A megnyitó beszédben többek között ezeket mondja: "Melocco Miklós sajnos gondolkodó művész, mondhatnám okos művész, és ez az adottság egy alkotó művésznél majdhogynem szerencsétlenség, megfosztja ugyanis legelemibb segítségétől, a közélet szférájában lebegő jótékony közhelyektől. Pedig a közhelyeket bátran és sikeresen lehet alkalmazni, a szerencsésebb alkatú művész még virtuóz módon zsonglőrködni is képes velük. Melocco azonban gyanakvó értelmével mindig ellenőrzi, ízekre szedi a közhelyeket és addig rostálgatja, míg végül alig marad eszköze az alkotásra. Igaz, hogy ami marad, az már olyan letisztult, mint az irodalom legegyszerűbben pontos mondatai, melyeknek minden egyike oldalnyi hangulatfestő, jellemábrázoló mondatot helyettesít. Kétségkívül nehéz ez a módszer, amit Melocco választott, legalább annyira kimerítő, mint egy állványon háton fekve, félhomályban a sixtusi kápolna mennyezetfreskóit festeni.