Mindörökké Erdély [antikvár]

Előszó Sorsodban szobor van a szoborban sors van s hiába kés fürész balta nincs ki igazad kifaragja kivájja vésse kalapálja. Nem maradhatsz magadban a kéznek kőben a párja mozdulatával belezárva nem látszik ki e rossz világra. Fél agyad a koponyában félmagad itteni odahazában fél hazád ottani idehazában. Hát hol? Te hol is látszol? Kinek és minek játszol ki végképp kimaradtál az Isten igazából. Kiss Dénes: Szervátiusz Tibor szobrai között (részlet)