Tóth Sándor éremkönyv [antikvár]

Tóth Sándor szobrász munkássága egy csoportjának - érmeinek - bemutatásával gazdagodott éremművészeti irodalmunk. A kötet a művész éremalkotásainak összességét adja közre; persze összesség alatt csupán a mai napig tartó időszakot értjük, hiszen még sokat várunk Tóth Sándortól, és reméljük, megadja a Teremtő, hogy a művész eleget tudjon tenni várakozásunknak. A magyar éremművészet mai nemzedékének művészei méltó utódai a nagy elődöknek, kezdve a hajdani nagyhírű pénzverdéink - Körmöcbánya, Nagybánya, Pozsony, Kolozsvár stb. - éremművészeitől a 20. évszázadig folyamatosan. Alkotásaiknak tömege szinte áttekinthetetlen, de ez az áttekinthetetlenség adja éppen az éremművészet egyedülálló szerepét. Ugyanis szobrot, nagyméretű köztéri szobrot szinte kizárólag megrendelésre készít a művész. Pénz, idő és hely teszi lehetetlenné például egy természetes nagyságú lovas szobor alkotását pusztán kedvtelésből. Ezzel szemben egy érem létrejöttéhez elegendő egy ihlet, egy gondolat, és remekmű születhetik. Ennyivel több az érem a nagyméretű szobornál. Szobor, különösen köztéri szobor (és melyik nem az?) tematikája a megrendelőtől függ. A megrendelő pedig többnyire függ az időszerű politikai, társadalmi, ideológiai irányzattól. Persze az lenne az ideális, ha a megrendelendő szobor témája, személye olyan erkölcsi értéket kívánna bemutatni, amely vitathatatlanul példaképe a társadalomnak. De - utalva a 20. századi köztéri szobrainkra - ez sokszor nem így van. A megrendelő néha eszközként hozat létre művészi alkotást történelemhamisító, hamis értékrendű ideológiájához. Ám ha a megrendelő tematikája azonos a művész értékrendjével, akkor jönnek létre olyan kiemelkedő alkotások, amelyek a társadalom csodálatát váltják ki. Városi sétáinkon örömmel láthatunk ilyen köztéri szobrokat is. De keserűen kell tudomásul vennünk egy-egy csodálatos művészi alkotás barbár pusztítását. (Gondoljunk a pozsonyi Mária Terézia szoborra vagy a Budapest Szabadság téri Trianon szobrokra!) Mindezzel szemben az éremművész - még ha néha eleget is kell tennie értéktelen gondolatok művészi megjelenítésének - saját értékrendjének érmeken történő kifejezéséhez mindenkor megvan a lehetősége és éremművészeink élnek is e lehetőséggel.