103 magyar népdal [antikvár]

Előszó a második kiadáshozA 103-at eredetileg főiskolás énekeskönyvnek szántam. Tettem ezt abban a hitben, hogy a főiskolás ifjúság lelke kitárult már az új magyar életszemlélet számára s az épülő, új Magyarországnak ők lesznek hivatott vezetői. Talán felesleges hangsúlyoznom, hogy az az építőmunka, amit ettől a fiatalságtól várunk, el sem képzelhető a hagyományozott népi kultúra ismerete s a népzene kristályosan üde tisztítófürdőjében való megmerülés nélkül. Azt gondoltam, hogy a 103-at főiskolai szervezeteink örömmel ismerik el hivatalos énekeskönyvüknek. Nem így történt. Diákegyesületeinek egy részébe még nem érkezett el az új fuvallat. Annál nagyobb szeretettel fogadták ezt a kis gyüjteményt középiskoláink felsőbb osztályaiban a diákok és fiatal, modern gondolkodású tanáraik. De a 103 a haladóbb szellemű nagyközönség szívéhez is meglelte az útat. Ezeknek a diákoknak, tanáraiknak és az ifjú szivű "öregek"-nek ajánlom ezt a második kiadást.Hódmezővásárhely, 1941 tavaszánPéczely Attila