25 éves a Liszt Ferenc Kamarazenekar - kazettával [antikvár]

A szvit a legrégebbi zárt, ciklikus forma az európai műzenében. A francia suite" szó tulajdonképpeni értelme: sorozat; vagyis maga a mű általában azonos hangnemű, de karaktereikben erősen különböző, stilizált tánctételek sorozatából áll. A ,,suite" elnevezéssel legkorábban a XVni. század elején találkozunk francia és angol kompozíciókban. A műfaj gyökerei a középkorig nyúlnak vissza: a lassú körtánc és a gyors utótánc párosításáig. Később a lassú pavane és a gyors gaillarde összeállításából alakultak ki táncpárok. A korai szvit (partita) különböző típusai közül a legjellemzőbb a XVII. században a pavane-gaillarde-allemande-courante összetételű sorozat. Egy másik, a XVIII. század elején még népszerű típus: allemande-courante-sarabande-gigue. Figyelemre méltó ezeknek a szvit-típusoknak , .nemzetközi" jellege; az utóbbiban felsorolt táncok német, francia, spanyol és angol eredetűek. A fejlődés során a két utolsó tétel közé újabb táncok kerültek. A műfaj legfejlettebb típusaiban a csaknem tetszőleges sorrendben elhelyezkedő tánctételek előtt nyitány (Ouverture) áll. Ez a típus csakhamar oly népszerűvé vált, hogy maga a műfaj is az ,,ouverture"-ről kapta nevét.Bach mind a négy fennmaradt zenekari szvitjének is Ouverture a tényleges neve.E szvitek francia helyesírású névadása onnan ered, hogy ezek ún. ,.francia" nyitányok, ellentétben a kor másik nyitánytípusával, az olasz" nyitánnyal. Ez utóbbi gyors-lassú-gyors tempójú tételekből áll. míg a francia ouverture Lully által kialakított formája: patetikus, rendszerint pontozott ritmusú, lassú bevezetés után fugáit Allegro-szakasz; a tétel befejezésekor a lassú szakasz lerövidítve megismétlődhet. Johann Sebastian Bach négy zenekari szvitje mind egy-egy ouverture-rel kezdődik. A négy szvitben tizenháromféle tánctípus található. A leggyakoribb közöttük a bourrée, amely valamennyi szvitnek egy-egy részét alkotja, menüett és gavotte három-három szvitben fordul elő. a többi tízféle tánctípus azonban csak egyszer-egyszer. A francia eredetű courante páratlan ütemű, felütéses tánc; a gavotte ugyancsak francia eredetű, de páros ütemű; a forlane friauli (észak-olaszországi) eredetű. rendszerint 6/4-es metrumú tánc; a menüett 3/4-es és francia eredetű ; a bourrée vidám. 4/4-es. gyakran szinkopált dallamú francia tánctípus; a passepied pedig élénk, bretagne-i eredetű francia körtánc. A in. szvitben előforduló air nem tánc, hanem éneklő", tehát szélesen áradó dallamú tétel-típus; a gigue gyors. 6/8-os angol tánc. Bach nem csupán a tételtípusok változatosságával lepi meg hallgatóit, hanem a zenekari összetétel sokszerűségével is. Az I. szvit együttese a szokványos kötheni zenekar; oboákból, a continuót erősítő fagottból és vonósegyüttesből áll. A in. szvité: 2 oboa. 3 trombita, üstdob és vonószenekar. Eredeti kézirat egyik szvitből sem maradt ránk; a különböző szólammásolatok nem Bach kezétől származnak. Ezeknek vizsgálata alapjánmivel a különböző kópiák eltérnek egymástól arra lehet következtetni. hogy Bach az 1720-as évek elején (tehát Köthenben) készítette a ,,korai változatokat", és később Lipcsében kiegészítette és tovább alakította őket.Barna István1'! síi'';:i 1 I ' ! ' . í i/ ,1n 'I. i ^ i i'; i', i ' J 1Mii' ii'h'.i : '! ,i Ii ' ' ' , :I M ' ;. , 1, í i' .1 i , j li, ,1,