Az Aranybika nótáskönyve [antikvár]

"Rózsabokor a domboldalon" címmel - dr. Bényei József szerkesztő munkájaként - utoljára mint kiadó a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat lepte meg a nótakedvelő debreceni közönséget - nem a teljesség igényével. Egy kisebb, puritán megjelenésű gyűjteményes kötettel rukkolt ki. Rég volt, 1986-ban. Most, közeledvén a millennium esztendejéhez, a Cívis Hotels Rt. adja ki a sok híres, már akkor is beválogatott nótából a legismertebbeket. Az Aranybika nótáskönye mint gyűjtemény jóval gazdagabb, és sokszínűbb is. Nemcsak vendéglátóként mecénás, s mert ez számára kötelező hagyomány, de a Cívis Hotels Rt. hiszi és vallja, hogy a romlatlanul viruló nóta úgy dallamában, mint szövegében még hosszú időn át a magyar lélek legsajátosabb megnyilvánulása: legyen az bánkódás, kesergés, vigadozás. Ha programjainkban nagyszerű kínálatként dicsérjük a puszta határtalan szabadságát, a bársonyos naplementét, a magyar konyhát, annak sajátos és utánozhatatlan ízeit, úgy a hozzá illő fajborok magasztalása, kultuszának megteremtése, vagy a nóták pártfogolása sem maradhat ki a sorból. Épp azért, hogy a magyar kultúra örökség-kincsének részeiként összeadódjanak. Örkény írta meg kegyetlen humorral egyik művében a nótáról is szólva, hogy miközben giccsként átkozzák el, dalolják! Ugyanazok! Nem felejthető, hogy az Aranybikában nagy íróink, költőink: Mikszáth, Ady, Krúdy, Móricz, előttük Jókai éppúgy elhúzatták kedves nótáikat, mint bármelyik közvendég. Ennyit a közös nótakincsről, amely ma a turizmusban is utat lel magának, hiszen a magyarnótázás Európában egyedi és különleges, de éppoly csodálatra méltó, mint például a Református Kollégium, vagy a Nagytemplom.