Bach tanulmányok 2. [antikvár]

Göncz Zoltán A FÚGA MŰVÉSZETE ZÁRÓCONTRAPUNCTUSÁNAK REKONSTRUKCIÓJA And when they ask us what we're doinLf, you can say, We're remembering. Ray Bradbury: Fahrenheit 451 Bevezetés E dolgozat egy több éves kutatómunlca utolsó fázisalcént - az eddigi eredményeket összefoglalva, azokat továbbgondolva a követlceztetéseket levonva - megkísérli teljesen rekonstruálni J. S. Bach A fuga művészete töredékesen fennmaradt zárófugáját (Contrapuncms 14 = BWV 1080:19), törekedve arra, hogy a rekonstrulcció a lehető legnagyobb mértékben megközehtse a szerző eredeti koncepcióját. A munlca silceres végrehajthatóságánalc egyilc feltétele a témával kapcsolatos megbízható filológia létrejötte volt, amely autentilois válaszokat adott a ciklust övező számos kérdésre, sikeresen tisztázva a több mint kétszáz éve létező bizonytalan pontokat. Ezek egyike - a rekonstrulcció szempontjából kétségtelenül az egyilc legfontosabb kérdés - a mű lehetséges megszólaltatására vonatlcozilc. Az első kiadás négysoros partitúra-notációja - jóllehet az autográf mellélcle-tében a zárófiiga két szisztémában van notálva - bizonytalanná tette a tervezett hangszer (eke) t. A falctúra alapos vizsgálata során azonban kétségtelenné vált (ami Bach idejében evidenciánalc számított), hogy a tételek eredetileg billentyűs hangszerre, (a két tülcörfugát Icivéve) két kézre íródtalc.^ Lényegében tisztázódott a korábbi változatban 14^, majd a későbbiben 14-)-4' tételből álló cildus eredeti sorrendje, amely jóllehet nem tű-nilc meghatározónalc a továbbszövést illetően, mégis a zárótételben fel-