kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - Bartók Béla válogatott zenei írásai [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/713/4697713.jpg "Bartók Béla - Bartók Béla válogatott zenei írásai [antikvár]")
Bartók Béla, az iró és tudós
1.
Könyvünk Bartók Béla irodalmi és tudományos munkásságáról kíván áttekintést adni negyedszáz szemelvényben. Szóhoz juttatja az írót, a tudóst, az előadót, a vitázót, az ismertetőt és összefoglalót. Nem lehet teljes, nem is törekedhetett teljességre: kereten kívül maradtak a nagyobbszabású tudományos művek, kívül a pedagógiai jellegű útmutatások; a kritikai cikkek és kései dolgozatok egy része sem volt még hozzáférhető. Viszont felvettük belé a...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5360 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Bartók Béla, az iró és tudós
1.
Könyvünk Bartók Béla irodalmi és tudományos munkásságáról kíván áttekintést adni negyedszáz szemelvényben. Szóhoz juttatja az írót, a tudóst, az előadót, a vitázót, az ismertetőt és összefoglalót. Nem lehet teljes, nem is törekedhetett teljességre: kereten kívül maradtak a nagyobbszabású tudományos művek, kívül a pedagógiai jellegű útmutatások; a kritikai cikkek és kései dolgozatok egy része sem volt még hozzáférhető. Viszont felvettük belé a legfontosabb személyi dokumentumokat, a népszerű előadásokat, valamint a legfőbb elvi tisztázásokat, a kritikus és polemizáló, a támadott, megvádolt és ellenfeleivel leszámoló Bartóknak, tehát a kutatónak, a harcosnak, a művésznek és az embernek döntő állásfoglalásait, köztük olyanokat is, amelyek itt kerülnek először a magyar közönség elé.
2.
Mit jelentett Bartók Béla, a tudós és az író? Ma még csak kezdetén vagyunk nagysága felmérésének. Annyit már tudunk, hogy halálával nemcsak a magyar művészetet, nemcsak századunk zenekultúráját érte pótolhatatlan veszteség, hanem a tudományt is, Bartók tudományát, mely jóformán vele támadt, vele nőtt és melynek legnagyobbszabású úttörője volt. Tudomány, melynek egyelőre még nevet is alig tudunk adni. A népzenekutatásból indult ki, felölelte a gyűjtés, feljegyzés, osztályozás, értelmezés és rendszeralkotás valamennyi fázisát, gazdagodott a szellemi és tárgyi néprajz, a földrajz, az irodalomtörténet és a nyelvtudomány, a történelem és az ősrégészet, majd a népi társadalomkutatás eredményeivel, fokozatosan tágult egyetemes, összehasonlító zenetudománnyá, zenei ethnológiává, összehasonlító zenetörténelemmé . . . Nagy kortársához, művész- és tudóstársához, Kodály Zoltánhoz hasonlóan Bartók is eredetileg tisztán művészi hajlamból s művészi indítóokból közeledett a népzenéhez, benne keresve felfrissítő ösztönzést egy fülledt és fáradt korszakban, a nyugati zene lankadó impulzusai után. «A kutatást tisztán zenei szempontból kezdtem ... - írja önéletrajzában. - A parasztzene tanulmányozása azért volt számomra oly döntő fontosságú, mert lehetővé tette a felszabadulást az eddigi dúr- és moll-rendszerek egyeduralma alól.» Az alkotóművész téma- és színkereséséhez azonban a fölfedezés revelációjával egyszeriben odaszegődött a feltárás tudományos szenvedélye. A művészi tett észrevétlenül alakult tudományos tetté, társadalmi, politikai, emberi tetté. («Parasztzene» - írta évekig irányzatosan, politikai éllel, elszánt társadalmi tüntetésül.) Folytonosan táguló körök, s minden korlát fokozatos lebontása: ez jellemezte Bartók emberi, művészi és tudományos fejlődését, Beethoven és Liszt óta bizonyára senkiét annyira, mint az övét. Anyaga és módszere együtt tágult és gazdagodott; munkakörébe Magyarország mellett egymásután vonódtak bele a Dunavölgy, a Balkán, Kelet-Európa, Afrika, Ázsia, Amerika népi zenéi és régi zenekultúrái. Talán ő az egyetlen tudós, aki négy világrészben gyűjtött és kutatott népi zenéket: a kelet európaiak után Afrikában az arabot, Ázsiában a törököt és Amerikában az indiánt. A szlovákság, ha valaha levetkőzi nacionalista elfogultságait, épúgy neki fogja köszönni alapvető népi dallamgyüjtését, mint már ma is a román, az ukrán, a török zenetudomány.
Termékadatok
Cím: Bartók Béla válogatott zenei írásai [antikvár]
Szerző:
Bartók Béla
Kiadó: Magyar Kórus
Kötés: Varrott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............