kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![B. Csillag Lujza - Bartók egynemű kórusaink előadásáról [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/317/4846317.jpg "B. Csillag Lujza - Bartók egynemű kórusaink előadásáról [antikvár]")
Bartók egynemű kórusaink előadásáról [antikvár]
B. Csillag Lujza, Bartók Béla, Borsai Ilona, Hegyi Erzsébet
Tíz esztendő múlt el Bartók Béla halála óta. Úgy érezzük, ezalatt a tíz esztendő alatt nagyon kevés történt annak érdekében, hogy életműve hozzá méltó helyet töltsön be a magyar zenei életben. Nemcsak az ő emlékének vagyunk adósai ezért, hanem annak a sok ezer zenehallgatónak is, aki emiatt nem kerülhetett közel magával ragadó művészetéhez. E kettős adósság törlesztéséhez kívánunk munkánkkal hozzájárulni. Az egynemű karok megismerése - azt gondoljuk - segíthet feloldani a Bartók-zenével...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Tíz esztendő múlt el Bartók Béla halála óta. Úgy érezzük, ezalatt a tíz esztendő alatt nagyon kevés történt annak érdekében, hogy életműve hozzá méltó helyet töltsön be a magyar zenei életben. Nemcsak az ő emlékének vagyunk adósai ezért, hanem annak a sok ezer zenehallgatónak is, aki emiatt nem kerülhetett közel magával ragadó művészetéhez. E kettős adósság törlesztéséhez kívánunk munkánkkal hozzájárulni. Az egynemű karok megismerése - azt gondoljuk - segíthet feloldani a Bartók-zenével szemben ma is gyakran tapasztalható ellenállást. Számos olyan bartóki vonást találunk ezekben a kis remekművekben, amelyek a mester zenekari- és más hangszeres kompozícióiban hatványozott méretekben jelentkeznek. A szöveg közelebb hozza, megérteti a szokatlan hangzásokat, s a kórusokat ismerő hallgató feltehetően Bartók szöveg nélküli, kiélezettebb eszközöket használó műveiben is felismeri majd a hasonló kifejezési formákat és gyönyörködni tud bennük. Ezért próbáljuk itt átadni e kórusművekkel kapcsolatos élményeinket azoknak a karvezetőknek és iskolai énektanároknak, akik eddig az intonációs- és betanítási nehézségek miatt tartózkodtak előadásuktól. Szeretnénk megmutatni e művek páratlanul gazdag, sokszínű, széles érzelmi skálájú világát; felhívni a figyelmet rejtett szépségeikre, kedvet ébreszteni megismerésükhöz, előadásukhoz. A betanítás nehézségeinek legyőzésében az egyes ismertetések végén található jegyzetekkel kívánjuk segíteni a karvezetőt. A huszonhét mű között egy népdalfeldolgozás sincs - bár nagy többségük népdalszöveg felhasználásával készült, - valamennyi Bartók egyéni invenciója. Ahogy Bartók a közösség-alkotta szövegekben egyéni gondolatait ismeri fel, úgy áramlik vissza az egyéni köntösbe öltöztetett mondanivaló a közösséghez, s így válik műve olyan egyetemes érvényű remekké, amelyben az egyén és közösség egyaránt felismerheti önmagát. A huszonhét egynemű kórus nem alkot ciklust. Mindegyike önálló, zárt alkotás.
Termékadatok
Cím: Bartók egynemű kórusaink előadásáról [antikvár]
Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat
Kötés: Varrott papírkötés
Méret: 170 mm x 230 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............