Dunántúli daloskönyv [antikvár]

Egy tájegységet, a Dunántúlt akarjuk ezzel a kis daloskönyvvel jellemezni. Bartók beosztása szerint a Dunántól, az I. dallamterület Baranya, Tolna, Somogy, Zala, Vas, Sopron, Veszprém és Fejér vármegyék területét öleli fel. Moson, Győr, Komárom, Esztergom és Pest megyének túl a Dunán fekvő részei sokkal inkább számíthatók a II., felsőmagyarországi dallamterülethez, hogy ezeknek a megyéknek dalaival itt nem foglalkozunk. A dunántúli dallamterületnek legjellemzőbb sajátossága a dur-pentatonika. Tisztán, vagy nyomaiban a Dunántúl bizonyos részein ugyanis egy olyan ötfokú hangsort találunk, mely nem tartozik az ország többi részén uralkodó félhangnélküli: anhemiton rendszerhez, mert benne a 3. és 4., valamint a 7. és 8. fok közt, tehát kétszer is félhangnyi a hangköz. Ez a sor nem osztható be a ditonikus ötfokú rendszerekbe sem. A kevert ötfokú rendszerbe kell soroznunk. A magyar-török moll hangzású félhang nélküli hangsorral megegyezik abban, hogy ez is a 2. és 6. fokot hagyja ki, mint amaz, a 3. és 7. fokot azonban amahhoz viszonyítva tiszta formájában félhanggal fölemeli.