Ének-zene I-II. [antikvár]

Énekeljetekírta: Pákolitz IstvánÉnekeljetek füttyös vidámsággal könnyedén-kötetlenül, rubato, mint a rigók, kik az erdő zendülését sugaras kottába fütyörészik, 8 kidalolják a sejtekben bizsergő ápriUs-zöld ribilliót! Énekeljetek,hogy a múlt rozsdás avarja alóllila andantéval kimosolyogjanak az ibolyák,s a zúzos telet lebíró tavaszt,a halálon is győztes életethirdesse a megújuló világ!Daloljatok, dalosok, biztassátok a teremtő embert, hogy verejtéke nem hiába hull; mosolygó scherzóval zengjetek, hadd permetezzen hétköznapjainkra az öröm zengő aranyzápora!Énekeljetek szabadon és szárnyalón! Diadalmasan szálljon az ének az elérhető rokon-csiUagokig; énekeljetek ujjongva, vivace,mert értelemmel épül a világ, és megtalálja önmagát az ember, ki Ínség, dögvész, háború helyett békét teremt,békét és örök harmóniát!^(Részletek)