Félszázad [antikvár]

BevezetőE könyv műfaja vitatható, s maga a szerző is beismeri, joggal. Hiszen a következő oldalakon különböző típusú szövegek következnek, nem föltétlenül logikus sorrendben. Egy kivétellel saját, alkalminak tekinthető írások, egyetlen közös nevezőjük, hogy önéletrajzi elemeket tartalmaznak. Nem mintha ilyen mű készülne, hanem mert a csekély számú olvasó e mozaikokból egyberakhatja az írásra késztetés személyes okait; elsősorban azok alakjai szerepelnek, akik mesternek számítanak.Mindenkiben ott található az összegzés szándéka és a kerek évfordulók ezt időnként lehetővé is teszik. Hangzatos szóval írói munkássága kezdetének a szerző az 1977-es évet tekinti, amikor két első könyve megjelent, az egyik 150 példányban és saját költségen, a másik az OMCET számlájára, 1000 példányban. Az Új Ember hasábjain előzőleg is jelentek meg rövid írások, főként az Egyetemi-templom népnyelvű vecsernyéi kapcsán, vagy például Dom Prosper Guéranger, Solemes újraalapító apátjának, a gregorián ének restaurátorának halála százéves fordulójakor; ám ezek csak előzetes tollpróbálgatások voltak a két szerény kivitelű könyv mellett. Ezért fontos az 1977-es esztendő, s meg is hozta a maga gyümölcsét: a pálos liturgia monográfiája bekerült a nemzetközi irodalomba, a tankönyv pedig több kiadást megért.A szerző hálás a Gondviselés iránt, hogy munkásságát a hosszú tartam" jegyében végezhette, végezheti. Lett légyen ez az oltárszolgálat: Csepel-Belvárosban töltött három kápláni év (1975-1978), kisegítés Máriaremetén 1980 és a Krisztinavárosi plébánia templomában 1982 óta. Vagy tanítás a Budapesti Nyári Kántorképzőn 1976-1993 között, a nyári kánikula öt hetén át (június 24 - július 31.), a Liszt Ferenc Zeneakadémia (ma: Zeneművészeti Egyetem) Egyházzenei Tanszékén 1990 óta, és az Alma Mater falai között 1980-tól. Ám e hosszú tartamba még beilleszkedik Szeged Alsóváros Havas Boldogasszony búcsúja (augusztus 5.) is, az ott betanított, fenntartott, évről évre végigéneklt magyar nyelvű népzsolozsmával 1972 és 1987 között. Ha esetleg a távoli jövőben készül majd újságok hasábjain szétszórt, veszendő szövegekből gyűjtemény, a teljesség nagyobb igényével, akkor majd ezeknek az átdolgozott éveknek az emlékei számosabbak lesznek.5