Mozart: Don Giovanni [antikvár]

Az a minden várakozást felülmúló siker, amit Mozart a "Figaro házasságá"-val Prágában aratott, arra késztette Pasquale Bondinit, az ottani olasz társulat vezetőjét, hogy újabb művet rendeljen az ünnepelt mestertől. Ez 1787 januárjában, alig egy hónappal a diadalmas "Figaro"-bemutató után történt. Bécsbe visszatérve, a zeneköltő érthető módon újból az előző sikeres alkotás szövegírójával, Lorenzo de Ponteval közösen látott munkához. A népszerű "udvari költő" utóbb büszkén hirdette, hogy ő beszélte rá a komponistát a Don Juan-téma megzenésítésére, de Mozart maga is jól ismerte e közkedvelt történetet és biztos ítélettel ragadta meg a mese szálainak azokat a mozzanatait, amiket a korábbi feldolgozók nem aknáztak ki. Még egyéb szempontok is hozzájárultak ahhoz, hogy Mozart keze alól ne opera buffa kerüljön ki. 1787 májusában veszítette el édesapját, egyetlen igazi támaszát, és nem sokkal később fiatal jóbarátját, Hatzfeld grófot. Anyagi helyzete Bécsben, a "Figaro" körüli intrikák miatt semmi jóval nem biztatott, és a mű sikeres prágai bemutatója (1786 december) sem javított sorsán lényegesen.