Partitúraolvasás, partitúrajáték [antikvár]

Könyvünk - amely keletkezését a partitúraolvasás legfontosabb követelményének: a lapról való játék óráról órára történt anyaggyűjtésének köszönhette - megújulásra várt. Úgy érezzük, az idő -mint a művek életképességének pozitív fokmérője - a partitúra-példák egy részét kikezdte, s helyette más: új és újabb szerzők alkotásainak bevonását követelte meg. A korszerűség a tanításban semmiképpen sem hanyagolható el, még akkor sem, ha a legfelsőbb iskoláknak különösképp a múlt feltárása az elsőrendű feladata. Gazdagodott ez a gyűjtemény 25 zeneszerző mintegy 50 alkotásával, s ezek megszólaltatásra bizonyára kitágítja a játékosok horizontját, perspektíváját. Arran gondosan ügyeltünk, hogy az instrumentális és vokális kompozíciók továbbra is helyes arányban sorakozzanak fel példatárunkban. Egy fejezettel bővíteni kellett a pedagógiailag felépített fokozatok számár: a XIV rész most a négy- és többsoros partitúrapéldák leggyakorlatibb, legélőbb, a szólamkereszteződésekkel nehezített idézeteit sorakoztatja fel. Ez a fejezet mindössze egy romantikus példát mutat be Csajkovszkij VI. szimfóniájának fináléjából (s ez az idézet szinte egyedülálló éppen különös szólamvezetése miatt), ám a többi részlet mind 20. századi jelentős komponista alkotásaiból idéz. A mai avantgarde-irányzat egyre nehezebben zongorázható műveiből is bemutatunk néhányat, természetesen olyanokat, amelyek még eltűrik és elbírják a hangszeres megszólaltatást. E könyvben a hangsúly mindenképpen a többszólamú zene kibomlásától kezdve a századunk első felében született alkotásokig terjed épen azért, mert e művek legtöbbje nagyon jól interpretálható azon a különleges hangszere, amely annyi instrumentumot és énekhangot egymaga képes megszólaltatni. De vigyázzunk: ezekkel a zeneirodalom legszebb alkotásaiból kiragadott példákkal csínján kell bánnunk. Igyekezzünk e darabokat - a különféle kulcsok és transzponáló hangszerek olvasásának nehézségein túl - pontos ritmusban, az előírt dinamikával, a zenekari, illetve énekkari színeket a lehetőség szerint kikeverve, muzikális oldottsággal, formailag művészi felépítésben, tehát mindig magas szinten reprodukálni. Zongorázásunkkor lesz ilyen, ha már mi magunk is élvezzük a megszólaltatott részletet és gyönyörködünk előadásunkban.Szolgálja ez a könyv az ifjúság tudásának gyarapítását, segítse őket abban, hogy magukévá tehessék a zeneirodalom kincsestárának egy-egy részét és közelebb kerüljenek a partitúrák tanulmányozásával és hangzó életre keltésével a zene jobb megértéséhez.