kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - Szolfézs példatár - Alsófok IV. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/691/4592691.jpg "Bartók Béla - Szolfézs példatár - Alsófok IV. [antikvár]")
Szolfézs példatár - Alsófok IV. [antikvár]
Bartók Béla, Beethoven, Bertalotti, Brahms, C. M. Weber, Horváth M., J. Haydn, Johann Sebastian Bach, Kodály Zoltán, Lassus, Mendelssohn, Mozart, Novikov, Palestrina, Schubert
A szolfézs példatárak célja, hogy értékes zenei anyagot adjanak a zenei elemek megismertetéséhez és a zenei képességek fejlesztéséhez. Az I-III. kötetben megismerték a növendékek a zenei alapelemeket s gyakorlatot szereztek ismereteik és készségeik alkalmazásában.
A IV. kötet példái - kevés kivétellel teljes művek - a közös muzsikálás örömének elmélyítését, ugyanakkor a zeneirodalom különböző korszakainak, a különböző zenei stílusoknak némi ismertetését célozzák.
"A zenei formákról" c....
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1950 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A szolfézs példatárak célja, hogy értékes zenei anyagot adjanak a zenei elemek megismertetéséhez és a zenei képességek fejlesztéséhez. Az I-III. kötetben megismerték a növendékek a zenei alapelemeket s gyakorlatot szereztek ismereteik és készségeik alkalmazásában.
A IV. kötet példái - kevés kivétellel teljes művek - a közös muzsikálás örömének elmélyítését, ugyanakkor a zeneirodalom különböző korszakainak, a különböző zenei stílusoknak némi ismertetését célozzák.
"A zenei formákról" c. fejezet - az I-III. példatárak szerkesztési elvétől eltérően - szöveges magyarázatot is tartalmaz. Hiba volna azonban, ha a növendékek ezeket a szövegeket szó szerint betanulnák. Nem szabályok betanulása, hanem sok-sok zene hallgatása szükséges ahhoz, hogy az értelmes zenéléshez és zenehallgatáshoz elengedhetetlen formaérzék a növendékek mintegy természetévé váljék.
A hangszer-szólamokat, a zongorakíséretet lehetőleg mindenkor növendékek játsszák. A zongoranövendékek kísérjék saját éneküket. A műdalokat, bár szólóénekre íródtak, bátran énekelheti a csoport együttesen is.
A zenei anyag csoportosítása műfajok szerint és ezen belül a művek keletkezésének időrendjében történt. A művek tanításának egymásutánját tehát a tanárnak kell meghatároznia aszerint, hogy tanmenetét milyen elvek alapján építi fel.
Termékadatok
Cím: Szolfézs példatár - Alsófok IV. [antikvár]
Szerző:
Bartók Béla
,
Beethoven
,
Bertalotti
,
Brahms
,
C. M. Weber
,
Horváth M.
,
J. Haydn
,
Johann Sebastian Bach
,
Kodály Zoltán
,
Lassus
,
Mendelssohn
,
Mozart
,
Novikov
,
Palestrina
Schubert
Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 200 mm x 290 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.)
A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt: zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja ma Magyarországon a zenetanításnak, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is. Kodály Zoltán jelentős szerepet játszott a magyar közéletben is, számos közéleti szerepet töltött be és több szervezet, bizottság tagja vagy vezetője volt. Több befolyásos közéleti szereplő (zenészek, művészek, tudósok és politikusok) tartozott ismeretségi köréhez.
A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt: zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja ma Magyarországon a zenetanításnak, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is. Kodály Zoltán jelentős szerepet játszott a magyar közéletben is, számos közéleti szerepet töltött be és több szervezet, bizottság tagja vagy vezetője volt. Több befolyásos közéleti szereplő (zenészek, művészek, tudósok és politikusok) tartozott ismeretségi köréhez.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............