Bővebb ismertető
Részlet:III. Gusztáv svéd király belpolitikai síkon kifejezetten haladó gondolkásúaknak bizonyult: ő vezette be országában az ún. felvilágosult abszolutizmust. 1772-ben megdöntötte a főnemesség uralmát, polgári reformokat hajtott végre és eltörölte a jobbágyságot. Gazdasági, szociális és kulturális téren keresztülvitt elgondolásai miatt a nép körében igen népszerű volt, a nemességet azonban önmaga ellen fordította. Udvartartásában is kedvelte a pompát és - még a francia forradalom kitörése után is - lényegében a francia királyok egykori fényűző csillogását tekintette példaképének. Ilyen körülmények között érte 1792. március 16-án Stockholmban egy álarcosbálon az összeesküvő svéd nemesek csoportjához tartozó Ankarström gróf - egy volt katonatiszt - pisztolygolyója. Mint ismeretes, a király tizenkét nappal a merénylet után belehalt sérülésébe.Eugene Scribe (1791-1861) ,,III. Gusztáv, vagy az álarcosbál" című drámájában, az események történelmi politikai jellegét némiképp háttérbe szorítva, hangsúlyozottan érzelmes, szenvedélyekkel telített cselekményt alakított ki, amelyet később ő maga dolgozott át operalibretóvá Rossini számára. Az opera el is készült - de nem Rossini írta meg, hanem 1833-ban Auber is.