A Kunság népi kultúrájának keleti elemei [antikvár]

Az etnikai jellegű adatok gyűjtése, tudományos kutatása és feldolgozása a modern nemzetek kialakulásáig - általában a XVIII. század végéig - messze alul marad az államigazgatás miatt fontosabbnak vélt egyéb népességi mutatók (kor, nem, vallási hovatartozás) kutatása mellett. A XIX. század közepén is még csak a viszonylag egyszerű népszámlálások nyelvi etnikai adatait kartografikusan is megjelenítő néprajzi térképek szerkesztésében nyilvánul meg, és ezzel ki is merül az érdeklődés. Az európai nemzetiségek függetlenségi mozgalmai egyre inkább felkeltették a statisztikusok, történészek, nyelvészek, kartográfusok és geográfusok érdeklődését az etnikai problémák iránt. Kibontakozott egy új tudományterület, az emberföldrajz, amelynek elméleti alapvetését F. Ratzel (1844-1904) alkotta meg.(Kocsis K. 1997. 2-7.) Az etnikai kérdésekkel foglalkozó kutatás az I. világháborút lezáró békeszerződéseket megelőzően élénkült meg elsősorban Közép-és Délkelet- Európa népeihez kapcsolódva. Hazánkban a századforduló idején, az etnikai kérdések földrajzi vonatkozásaival foglalkozó kutatóit elsősorban a magyarság súlyának, arányának változása, sorsa, és általában az etnikai térfolyamatok foglalkoztatták. 1902-ben jelent meg Balogh P. "A népfajok Magyarországon" című munkája, amely elsőként tett kísérletet a Kárpát-medence etnikai struktúrája, a nyelvhatárok tér-és időbeli elhelyezkedésének illetve a földrajzi környezettel való kapcsolatának bemutatására. Az I. világháborút lezáró békeszerződések előkészítésének idején különösen nagy hangsúlyt kapott az etnikai térképek szerkesztése, abban a reményben, hogy számunkra kedvezően fogják befolyásolni a határok alakulását. Közülük kitűnik a Kogutowicz-féle (1918.) és a gróf Teleki Pál szerkesztette térkép. A politikai célokat szolgáló etnikai -földrajzi kutatások mellett természetesen más tudományterületek kutatása is haladt. Elkezdődött a régiók nyelvi-, történeti-, néprajzi kutatása, amelynek a Jászkunságot illetően egyik állomása az 1939-ben Budapesten szervezett I. Jászkun konferencia volt.