Bővebb ismertető
Részlet:ELŐSZÓAz antropológiai dokumentumfilmezés irodalma Európában és a tengeren túl több évtizedes párbeszédet tükröz néprajzkutatók és filmesek között. Az együttműködés lenyomatai elsősorban természetesen maguk a filmek, amelyek e sajátos határmezsgyén, a társadalomkutatás és a filmművészet, a hagyományőrzés és a média elvárásainak egyszerre megfelelve, ezek kereszttüzében keletkeztek.Az antropológiai, néprajzi film elmélete és módszertana mindmáig inkább csak véletlenszerűen, néhány könyvismertetés, innen-onnan fénymásolt szakcikkek, előadásvázlatok és egyetemi kéziratok formájában jutott el Magyarországra, az ezekben rejlő' tudásanyag pedig csak egyéni kutatóknak vagy egyetemi kurzusokhoz kötődő diákcsoportoknak válhatott sajátjává. Ebben a helyzetben kötetünkkel arra vállalkoztunk, hogy elindítsunk egy szélesebb körű eszmecserét néhány olyan írás egybegyűjtésével, amelyek részben a külföldi hagyományt, részben a már elindult magyar néprajzi filmes diskurzust mutatják be.A tanulmánykötet egyúttal a második Dialéktus Fesztivál filmkatalógusa is. A fesztivál - akárcsak ezen írásműgyújtemény - eltökélt szándéka, hogy oszlassa a néprajzkutatók, társadalomtudósok kétkedését a mozgókép lehetőségeivel és szándékaival szemben, egyszersmind inspirálja a filmkészítőket a tudomány embereivel való közös munkára, szempontjaik figyelembevételére. Az elméleti jellegű szövegek mellett vannak konkrétabb írások is, sőt olyan is, amely a 2002-es Dialéktus Fesztiválon bemutatott filmekhez kapcsolódik.A katalógus - úgy gondolom - ha nem is fedi le teljesen, de legalábbis jól reprezentálja a határon inneni és túli magyar antropológiai filmezést, a filmek így egybegyűjtve tárgyát képezhetik a további párbeszédnek és értelmezéseknek, a magyar antropológiai filmezés körvonalazásának.Füredi Zoltán