In memoriam Sztrinkó István [antikvár]

In memóriám 1953-1992 Élete delén ragadta el a kegyetlen halál. Még negyven évet sem élt, s már itthagyott bennünket, szüleit, rokonait, feleségét és munkatársait, barátait. Halála mindannyiunkat megdöbbentett és lestíjtott. Egy szeretetreméltó embert veszítettünk el. Korai halála egy teljesedő pályát tört ketté. Tudományos munkái és mu-zeológiai tevékenysége révén megbecsült szakembernek tekintették mind a néprajztudomány, mind a múzeumügy területén. A Bács-Kiskun megyei Jánoshalmán született 1953. június 30-án. A tompái általános iskola után Kecskeméten a Katona József Gimnáziumban folytatta tanulmányait, majd Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1977-ben történelem szakos tanári és etnográfus! szakképesítésű diplomát szerzett. Utolsó éves hallgatóként mint ösztöndíjas, a kecskeméti Katona József Múzeumba került, s röviddel a végzés után, 1979-től a Bács-Kiskun megyei Múzeumigazgatóság igazgatóhelyettesévé nevezték ki, s ebben a tisztségben dolgozott haláláig. FOLKLÓR ÉS ETNOGRÁFIA, 85. IN MEMÓRIÁM SZTRINKÓ ISTVÁN __Szerkesztette: Ujváry Zoltán. Debrecen, 1994._ KEMÉNYFI RÓBERT A kulturális határok értelmezésének kérdéséhez „Ha ezt az előadást ötven évvel ezelőtt, 1924-ben írtam volna, abban az időben amikor a helsinki egyetemen finnugor etnológiát tanultam, a feladat nagyon egyszerű és világos lett volna: azt gondoltuk, a nyelvhatár ugyanaz, mint az etnikai határ, azaz a nemzetiségi határ a kulturáüs határ pedig a nyelvi határ mentén halad Miután az évek folyamán a kutatás kiszélesedett és elmélyüU, már régen el kellett tekintenünk e sematikus szemlélettől."' - S valóban: megtehetjük-e, hogy egy egyszerű tollvonással, vonallal jelöljük ki azt a határt, ahol két kultúra érintkezik? S felfogha^uk-e az általunk oly egyszerűen meghúzott vonalat egy tényleges, merev választófalnak? Két, valamilyen kulturális szempontból eltérő terület elkülönítése akár egy-egy kulturáüs elem szintjén, vagy az elválasztás plasztikus ábrázolása (térképen), mint Vilkuna is rávüágít, egyre inkább problémát okoz, s a fokozatosan kiszélesedő interetnikus kutatások eredmé-ityeképpen a merev határok kijelölésétől mára már igyekszüc eltekm-teni a néprajztudomány. Az árnyalt vizsgálatok az egyszerű határvonalakat érintkezési vagy kontaktzónákká szélesítették ki,^ olyan sávokká, ahol a két egymással határos nyelvterület, népterület vagy kulturális terület nyelvi, népi, kulturális kölcsönhatásai különösen erősek,' sőt Barabás Jenő ezen érintkezési zónát, mint különálló területi típust különbözteti meg." Még a néprajzi kartográfiák készítői is, akik kénytelenek jól kivehető, egyértelmű határokat húzni, felhívják a figyelmet 1 Vilkuna K. 1975. 752. 2 Gunda B., 1958. 573. - A kontaktzóna jelenléte nem feltétlenül interetnikus viszonylathoz kötött, de itt elsősorban így értelmezem. 3 Paládi-Kovács A. 1980. 61.; 1984. 63. 4 Barabás J., 1980. 34-35. 13