Kérdések és válaszok a cigányságról [antikvár]

Mi illő: cigányt vagy romát mondani? A bonyolult választ megelőzve: mindkettőt mondhatunk, ha ha azt szépen mondjuk, ha abban nincs pejoratív attitíid, lekicsinylés, sértegetés. Magyarországon az 1980-as években lát-hattuk-hallhattuk, hogy a cigányokkal szolidáris értelmiség egyre inkább egységesen, addig minden cigánynak nevezett emberre a roma kifejezést használta, pejoratívnak és sértőnek érezve a cigány szót, illetve a hozzá tapadó társításokat. Ennek egyik előzménye az, hogy Nyugat-Európában már évtizedekkel korábban, lényegében a hitleri Németország népirtása és a II. világháború után, a Zigeuner Láger borzalmaitól rettegve politikailag tilalmassá vált a cigány megnevezés. Németországban a Zigeuner (cigány) helyett Sintit vagy Romát, Nagy-Britanniában a Gypsy (cigány) helyett romát (Romani) kezdtek mondani. Másik előzménynek az 1971-ben Londonban megtartott I. Roma Világkongresszust tekintjük, amikor a világ különböző pontjain élő cigány népcsoportok képviselői egymást kölcsönösen testvérként fogadták el, ugyanazon nemzet tagjainak tekintve magukat, s nemzetük hivatalos elnevezéséül pedig a roma elnevezést választották. A rom egyes számban embert jelent, ebből képződik a többes számú roma kifejezés, amelynek immár a „mi" a jelentése. Kérdés természetesen, hogy a világkongresszus határozata és a politikailag korrekt nyelvhasználat Magyarországon minden csoport számára egyaránt elfogadható-e? Mert azok, akiket a tudományok jobbára oláh cigánynak neveznek, azok magukat romnak, romának mondják, akiket magyar cigányoknak, azok inkább használják magukra a muzsikus cigány megjelölést, míg akit román cigánynak mondanak, inkább szeretik magukat beás cigánynak nevezni. Interjúk és elbeszélések, helyszíni beszámolók szólnak olyan esetekről, amikor muzsikusok vagy beások tiltakoztak a roma „megnevezés" ellen, kikérve maguknak, hogy ők nem romák, hanem muzsikus vagy beás cigányok. Ennek ellenére a magyar anyanyelvű cigány politikusok többsége a cigánynak mondott emberek politikai és társadalmi szervezeteinek gyakorta - s mára már általánosan - a roma előnevet [11]