Bővebb ismertető
Nagy ünnepe volt a magyar irodalomnak, amikor hetvenöt esztendővel ezelőtt, a szabadságharcok után, a magyar elnyomatás idején Ipolyi püspök Mythologiája megjelenhetett.
Nagy ünnepe lesz ez ma is a lelkes magyar olvasónak, amikor magához szoríthatja a könyvek könyvét, a magyar ősi kincses múlt nagy értékű egyetlen foglalatját.
Ipolyi nemcsak a visszaálmodott magyar regevilágot nyújtotta nekünk, de adta a lélek ösztönös hitében, a krónikás ősi írásokban és népi hagyományokban gyökerező ragyogó múltat is, aminek a köztudatból való kiküszöbölése ellen, éppen a legnehezebb és legválságosabb időkben, Magyar Mythologiájában Ipolyi is felemelte tiltakozó szavát. Ipolyi ugyanis a hún-magyar azonossági tudat reális alapjára helyezkedve, ősi krónikáink látszögéből szemléli és fogja össze a magyar mythologia szétomlott szálait.
Egykorú bírálói közül Lugossy József debreceni tanár többek közt azt írja: 19Elvalahára tehát ünnepéi szegény irodalmunk, mert meglátták a mi szemünk a Magyar Mythologiát! A munka óriási... az olvasás gyönyörének varázsa alatt vagyok... örök hálára kötelez egy hazát, egy nemzetet." - A nagynevű Toldy Ferenc kritikájában „páratlan munkának" nevezi Ipolyi Mythologiáját, „mely nagyszerű tudományos készülettel és lángelmű vizsgálattal" írt mythologiai munka és „büszkén állíthatjuk Ipolyi Arnoldot a tudomány Columbusai mellé s munkáját a históriai tudomány nagyszerű felfedezményei közé."
Ez a becses könyv nem hiányozhat egyetlen magyar könyvtárból sem. Eddig is csak azért nélkülözték, mert a krónikás magyar mult ellenesei méltatlan támadásban részesítvén Ipolyi munkáját, - a műve komoly értékét jobban ismerő önérzetes Ipolyi összeszedette Mythologiája példányait és elégette azokat.