Néprajzi közlések III. [antikvár]

BevezetésAz öiTlcéntes néprajzi gyűjtbmozgalom, számontartott sre(Jiaén;>'eivel évszázados múlttal rende'llíezil:. A p.agyar néprajz "önJcéntes katonái" közt találjuk Csokonait, Petftfit, Arany Jánost, Vajda Jánost, sBt a nagy matematilmst, Bo'lyai Jánost is, hogy csak a legismertebbeket említsük,A csenszlováltiai magyar nemzetiség néprajza és annak kutatása együtt fejlődött az egyetemes magyar néprajzzal.- Ha a későbbi, nemzetiségi kutatást akarjuk számba vonni elmondhatjuk, hogy jóllehet szórványosan történtek kutatások a csehszlovákiai magyar nemzetiség körében, de számottevő eredményeink nincsenek, A szervezett önkéntes neprajzkutatásurík meg nem nagy múltra tekint vissza. Helyi, önlcéntes néprajzgyüjtökkel végzett, szervezett tevékenységről csak mintegy tíz év távlatában beszélhetünk. Ekkor alakult a CSEkADOK KB mellett müködö Néprajzi Szakbizottság. Tevékenysége kezdettől fogva a néprajz "mutatványosabb" területeire irányult, s a körülmények foJytán erre iráinyul ma is. Képdal, -tánc, -viselet, -szokások, tehát a néprajznak az a része, amely kisebb-nag^'obb átalakítással színpadra a'lkalmazható. Ez s szemlélet főként irodalmi, művészeti központú. A népi kisipar, a gazdálkodás, népi életmód, stb. vagy teljesen kimaradt a gyűjtések során, vagy perifériára szorult. Az utóbbi évek hoztak ugyan neai változást, az irodalmi, művészeti szemlélet azonban még mindig nem párosul egy a társadalom egészét átfogó, komplex történeti szemlélettel. Elmondhatjuk ezt annak ellenére, hogj!- az utóbbi években szakképzett néprajzosok szervezik a Néprajzi Szakbizottság munkáját. Eredményesnek mutatkoznak az évenként megrendezett tíznapos néprajzi szemináriumok, melyeket mindig más-más járásban, nép-